Mi is az a target operating model valójában

Egy target operating model annak leírása, hogy a szervezete hogyan működik, amint a stratégia végrehajtásra került: milyen szerepek léteznek akkor, milyen folyamatok, milyen rendszerek és milyen irányítás. Ez nem vízió és nem terv, ez a végállapot fényképe, amely felé szervezik a működést.

A vízióval szembeni különbség az, hogy a vízió azt mondja el, hova szeretne eljutni, míg a target operating model azt mondja el, hogy a szervezet akkor konkrétan hogyan néz ki. Egy 120 fős gyártó vállalatnak lehet az a víziója, hogy piacvezető legyen egy niche szegmensben. A target operating model ekkor leírja például, hogy külön értékesítési csapat jön létre ehhez a niche-hez, hogy a gyártás kisebb tételekben fog zajlani, és hogy külön minőségi funkció jön létre. Ez a különbség az irány és a tervrajz között.

Miért ütközik ma ebbe

Legtöbbször a kérdés akkor merül fel, amikor van egy szűk keresztmetszet: a vezetőség meghatározott egy stratégiát, de senki sem tudja elmagyarázni, hogy ez holnap mit jelent a szervezeti struktúra szempontjából. Vagy fordítva, egy átszervezési javaslat fekszik az asztalon, és senki sem biztos abban, hogy az az új struktúra megfelel-e a stratégiának. Mindkét esetben hiányzik a köztes lépés: a vízió lefordítása egy működtethető szervezeti modellre.

Ez a köztes lépés gyakran kimarad, mert egy papíron megfogalmazott vízió elég konkrétnak érződik ahhoz, hogy dolgozni lehessen vele, míg ez a gyakorlatban nem így van. Aki felismeri ezt magára, az a a víziónk túl homályos, hogyan tegyem konkréttá oldalon olvashat arról, honnan ered ez a homályosság, és mi hiányzik ahhoz, hogy mégis lehessen rá építeni.

A négy réteg, amely köztük fekszik

Egy target operating model nem egy lépésben jön létre a vízióból. Rétegek vannak közte: a vízió maga, egy vision state, amely leírja, hogy a szervezet hogyan néz ki középtávon, egy target, amely rögzíti a konkrét célokat egyes elemekre, és egy target state, amely ezt lefordítja a szervezet működésére egy meghatározott időpontban. A target operating model valójában egy másik elnevezése ennek az utolsó rétegnek, de struktúrában, szerepekben és folyamatokban kidolgozva.

Egy 80 fős szolgáltatónál a vision state lehet például, hogy az ügyfelek egy napon belül választ kapnak minden kérdésükre. A target ekkor rögzíti, milyen szolgáltatási szint tartozik ehhez ügyfélszegmensenként. A target state, az operating model, ezután leírja, mely csapatok szolgáltatják ezt, milyen jogosultságokkal és milyen átadással a front- és backoffice között. E köztes rétegek nélkül a vízió forma nélküli ambíció marad.

Miért nem határozhatja meg egyetlen osztály önmagában

Egy operating model definíció szerint egyszerre több osztályt érint: értékesítés, üzemeltetés, pénzügy, IT. Ha minden osztály külön-külön fogalmaz meg egy saját célt, amely megfelel a víziónak, gyakran olyan modell alakul ki, amely részleteiben megfelel, de egészében nem működik. Az értékesítés gyorsabban akar növekedni, az üzemeltetés stabilabban akar működni, és ezek a célok akadályozhatják egymást, amint mindkettő órákat, embereket és költségvetést igényel.

Ez az oka annak, hogy egy target operating modelt nem egyetlen vezetőségi megbeszélésen határoznak meg, hanem egy körben, ahol az egész szervezet visszajelzést ad arról, mi kivitelezhető és logikus a saját területén belül. Azzal, amivel ekkor találkozik, amikor az osztályok céljai ellentmondanak egymásnak, a mit tegyen, ha az osztályok céljai akadályozzák egymást oldalon van kidolgozva, beleértve azt is, hogy ez a feszültség hogyan válik láthatóvá, mielőtt a modellt rögzítenék.

Hogyan ellenőrizze, hogy a modell helyes-e, nem csak azt, hogy szépen hangzik-e

Egy operating model, amely csak papíron logikus, nem mindig marad talpon az első visszaesésnél. Egy kettős ellenőrzés nyolc dimenzión, mint ügyfélérték, költségek, kockázat és rugalmasság, megmutatja, hogy a modell több fronton is talpon marad-e, nem csak azon a fronton, amelyre eredetileg készült. Emellett a confidence gate-ek segítenek abban, hogy rögzített pillanatokban ellenőrizzék, a modell alapját képező feltevések még helyesek-e, mielőtt tovább építenének rá.

Egy 200 fős nagykereskedésnél egy növekedésre tervezett modell, például több készletponttal, gyengén szerepelhet a margin dimenzióban, ha a készlet költségeit nem számolták át. Az, hogy ez a mérlegelés növekedés és margin között a gyakorlatban hogyan működik, a hogyan mérje a növekedést a margin ellenében egy stratégiában oldalon van kifejtve.

Mit tehet most

Ha szeretné megtudni, hogy a saját víziója már elég konkrét-e ahhoz, hogy egy operating model alapjául szolgáljon, az ingyenes 'irányítható-e a víziója' teszt hat kérdéssel a négy rétegről egy első képet ad, anélkül hogy ehhez tanácsadói megbeszélés kapcsolódna. Aki inkább előbb azt olvasná el, hogyan tehető mérhetővé egy vízió, mielőtt végigmenne a négy rétegen, azt a hogyan tegye mérhetővé a víziót oldalon találja.